Nemcsak üzemanyagot, élelmiszer-alapanyagot is gyárt
A Pannonia Bio fehérjetermékei számos élelmiszer-kategóriában felhasználhatók majd.
Áldásnak tűnik a magyar agrárium, ezzel együtt pedig a magyar gazdaság egésze számára a kukorica ipari méretekben történő feldolgozása a Pannonia Bio dunaföldvári biofinomítójában, amelynél nagyobb ilyen üzem nincs a kontinensen: miközben a vállalat biztos keresletet és folyamatos bevételforrást biztosít a gazdáknak, a kukoricakeményítő felhasználásával gyártott bioetanol fosszilis üzemanyagot vált ki, a kukoricafehérje pedig kiváló minőségű takarmánytermékek alapanyaga. A vállalat tízéves története igazi sikersztori, amelyben a jövő immár élelmiszerpari felhasználású fehérjéről fog szólni.
Európa legnagyobb biofinomító üzemét működteti a Tolna megyei Dunaföldváron a Pannonia Bio Zrt., amely egymagában évi 1-1,2 millió tonna kukoricát szív fel a magyar gazdálkodóktól, amivel kulcsszereplője a magyar piacnak. A tolnai üzem az átlagos években jellemző 6-7 millió tonna összetermés 14-17 százalékát fedi le. Az ipari feldolgozóról a termelők azt tartják, számukra biztos felvevőpiacot jelent, ami megkíméli őket a hektikus piaci változásoktól.
A vállalat fő terméke jelenleg a bioetanol, de az alkoholkinyerés után visszamaradó alkotórészekből állati takarmányalapanyagot, sőt talajjavító anyagokat is előállítanak, terveik szerint pedig élelmiszer-alapanyagot is gyártani fognak a következő években, immár nem csak kukorica, hanem árpa feldolgozásával. A termelés ipari méretekben folyik, hiszen évi 550 millió liter etanolt állítanak elő, miközben a cég nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra. Az alapok adottak, hiszen megújuló alapanyagból, kukoricából állítják elő a termékeiket.
A feldolgozás során a haszonnövény minden alkotóelemét hasznosítják:
a keményítő cukorrá történő elfolyosítását követően készül a bioetanol,
a fehérje és zsírtartalmát a takarmány- és élelmiszeripar használja fel.
8 000 éves praktika, árpafehérje-koncentrátum
A biofinomító lényegében úgy dolgozza fel a kukoricát, ahogy egy élőlény, amely a tápanyagokat enzimek segítségével hasznosítja. A folyamat során a szemeket alkotóelemeire – keményítőre, fehérjére, olajokra és rostokra – bontják, és ezeket az összetevőket felhasználják energiatermelésre, táplálkozási, egészségügyi, valamint biokémiai termékek előállítására.
A folyamat azzal kezdődik, hogy a helyben termesztett kukoricát megőrlik, beáztatják, azaz vizet és enzimeket adnak hozzá, hogy a kukoricakeményítőt egyszerű cukrokká alakítsák. Az emberiség 8000 éve készít alkoholt, tulajdonképpen ezt a praktikát alkalmazzák a bioetanolüzemben is: a kinyert cukorból sörélesztő hozzáadásával sörlét erjesztenek, majd betöményítik, vagyis lepárlással emelik az alkoholkoncentrációt. A „kukoricasör” durván 15 százalék etanolt tartalmaz, ezt desztillálják, az így nyert 95 százalékos töménységű szeszt az utolsó lépésben dehidratálják vagy víztelenítik, és végül 99,8 százalékos etilalkoholt nyernek.
Etanoltermelő nagyhatalom
Magyarország egyébként etanoltermelő nagyhatalomnak számít, Franciaország és Németország után az Európai Unió harmadik legnagyobb bioetanolgyártója. Az egy főre jutó etanolgyártásban globálisan is csak Brazília és az Egyesült Államok előzi meg az országot – helyezte el a magyar pozíciót Nagy István agrárminiszter a dunaföldvári gyár egyik beruházásának átadóján.
Ami a bioetanol felhasználását illeti, Magyarországon kötelező a fosszilis üzemanyagot bioüzemanyaggal elegyíteni, kezdetben 5, 2020 óta pedig 10 százalékos arányban. Ennek nagyon pozitív környezeti hatása van, a bioetanol elégetésekor a fosszilis energiahordozókhoz képest 70 százalékkal kisebb üvegházhatású gázkibocsátás keletkezik. Emellett az egész Európát komoly kihívások elé állító energiaválság aligha értékelhető túl a tény, miszerint – a Magyar Bioüzemanyag Szövetség becslése szerint – a bioetanol- és biodízel komponenseknek köszönhetően éves szinten mintegy félmillió tonna kőolaj behozatala vált szükségtelenné. Magyarán: ennyivel csökkent Magyarország olajimport-függősége.
Visszatérve a technológiai folyamatra, az etanol kinyerése, pontosabban a keményítő kivonása után látványosan változik a kukoricaszem összetétele. Induláskor a szemek 70 százalék keményítőt, 9 százalék fehérjét, 4 százalék zsírt és 10 százalék rostot tartalmaznak.
A szójaimport is mellőzhető
A desztilláció utáni maradványanyag, a DDGS (Dried Distillery Grain with Solubles, azaz a cefremaradvány szárazanyag tartalma, egyszerűbben a kukoricatörköly) tápanyagösszetétele így néz ki: legalább 35 százalék fehérje, 4 százalék rost és kevesebb mint 3 százalék keményítő. A törkölyt addig szárítják, míg a nedvességtartalma 16 százalék alá csökken, így tartható el hosszútávon. Évente több százezer tonna fehérjében gazdag takarmány alapanyagot állítanak elő Dunaföldváron DDGS formájában. A fehérje minden haszonállat számára nélkülözhetetlen, létfontosságú a növendékállatok fejlődéséhez, a súlygyarapodáshoz, de kiemelt szerepe van a vemhesség alatt is. A Pannonia Bio által előállított takarmány hízómarhák, tehenek, sertések, szárnyasok takarmányozására alkalmas. Mindezeken túl a cég fontosnak tartja kiemelni, hogy az üzemben kizárólag antibiotikum- és GMO-mentes takarmányokat állítanak elő. Utóbbi azért lényeges, mert ezzel csökkenthető az Amerikából származó génkezelt szója importja; egész Európa jelentős fehérjehiánnyal küzd, behozatalra szorul, ezért fontos a helyben előállított fehérjetakarmány, amivel költséget takarít meg az öreg kontinens, de a legjobb minőségű term.
Egymilliárd vegaburger
A vállalat nem lassít a jövőben sem, és termékeikkel egy új szektorba kívánnak megjelenni a termékeikkel: az élelmiszeriparban. Hamarosan üzembe helyeznek egy 50.000 tonna árpafehérje-koncentrátum előállítására képes gyártósort, amellyel – a kukoricafehérje-koncentrátummal együtt – annyi élelmiszeripari minőségű fehérje előállítására lesznek képesek, amely egymilliárd vegán burger előállításához szükséges. A Pannonia Bio fehérjetermékei számos élelmiszer-kategóriában felhasználhatók, például rágcsálnivalókban, pékárukban, reggelizőpelyhekben, tej- és húshelyettesítőkben. A termékek a jövőben az egész Európai Unióban elérhetőek lesznek az élelmiszeripari vállalatok számára.
Az új árpafehérjeüzem a világ 10 legnagyobb ilyen létesítményeinek egyike lesz.