„Aljas, ostoba, pimasz, bosszúálló” – iszonyú kemény szavakkal bírája az orosz állami és autóipari intézkedéseket egy orosz kutató, Szergej Aszlanian. „Az orosz állam csalóként és tolvajként viselkedett a nyugati márkákkal való együttműködésben. Ezért nem lepheti meg az oroszokat, hogy a háborúra hivatkozással egymás után lépnek le a külföldi autóipari szereplők."

Vonzó és nyitott országból pimasz és megalázó

Aszlanian szerint Oroszország kezdetben képes volt vonzó képet kialakítani önmagától a külföldi, döntően nyugati autóipari befektetők számára. Amikor azonban már teljes ciklusú összeszerelést is odavittek, az orosz állam „elkezdte megalázni [őket], parancsolni, diktálni és megváltoztatni a szabályokat a játék során. Az első ilyen „pimasz rendelet” 2005-ben jelent meg, és évi 25 ezer autó legyártását követelte meg a külföldiektől, és gyártási lokalizációt is előírtak: az autóknak legalább 30 százalékban oroszoknak kellett lenniük. A továbbiakban egymást követték a szabály- és elvárás-változtatások: 2010-re már évi 300 ezer autót, csak Oroszországban szerelhető motorokat és sebességváltókat írta elő az orosz kormány, 60 százalékos lokalizációval. Aki – mint például a Ford – szembeszállt a méltatlan lépésekkel, arra 5000 eurós bírságot szabtak ki minden egyes piacképes karosszéria után – írja az elemző.

Undorító, kapzsi és ostoba partnerek

Az orosz minisztériumok korrupt tisztviselőinek támadásaival Oroszország befektetési vonzereje megváltozott. Míg 1995-ben az ország készen állt a nyitásra, jó kilátások és világos cél volt, de 2020-ra bezárult az ország. A szakértő szerint az oroszok nem áltathatják magukat azzal, hogy a nagy márkák tényleg a háborús szankciók miatt tűnnek el gyorsan. Az sem igaz, hogy „a külföldiek nagyon sajnálják, hogy kiléptek az orosz piacról. A valóságban undorító, aljas, kapzsi és nagyon ostoba partnerek vagyunk. A külföldiek nem sajnálkozva, hanem örömmel menekülnek a bosszúálló oroszoktól”, írja Aszlanian, aki szerint az Oroszország mérhetetlenségéről, vonzerejéről és kilátásairól szóló tündérmese véget ért. A korábbi partnerek remélik, hogy nem térnek vissza a kenőpénzek, csúszópénzek és törvénytelenségek vad országába.

A külföld magával vitte az autóiparát

Aszlanian arra is kitér, ami történelmi gyakorlat Oroszországban: a nyugati technológiák, termékek másolása. „Az orosz iparpolitika sajátossága, hogy nem vagyunk „tervrajztartók”. Mindig is szívesebben vettük el (loptuk, letéptük, megvásároltuk) valaki más dolgait, ahelyett, hogy magunk készítenénk. Ez az oka annak, hogy Oroszország nem gyárt saját csapágyakat, dugattyúkat, ABS- és ESP-egységeket, légzsákokat, üzemanyag-felszerelést és egyéb dolgokat. A külföldiek távozásukkor magukkal vitték az autóipart. És a semmiből nem lehet autót csinálni. Nem is tartottuk szükségesnek, hogy nyugodt környezetben dolgozzunk, és most már nincs is kitől tanulni.

Évtizedes visszaesés ijesztő rémképe

Az autóipari szakértő szerint mivel a külföldiek nemcsak az autóipart vitte el, hanem a karbantartást, az alkatrészellátást és a logisztikai folyosókat is, Oroszország visszatér a szocialista életmódhoz: a gazdagok sem tudnak majd autót venni.

• orosz-ukrán háború
• autóipar
• Szergej Aszlanian