Amszterdamtól nem messze található egy település, Hogeweyk, amelyen első ránézésre nincsen semmi különös. A lakók, csak úgy, mint máshol, boltba mennek, napoznak a padokon vagy éppen beszélgetnek, kártyáznak. Van azonban valami, ami megkülönbözteti ezt a 152 lakót a más településeken élőktől: mindnyájan előrehaladott demenciában szenvednek. Ebben a városkában azonban minden értük van, a „valódi” környezet is.

A 23 házból álló falu minden lakóegységében 6-7 beteg és egy ápoló él, aki főz, segít eljutni a programokra, segít bevásárolni és ügyel a biztonságukra. Eloy van Hal, a falu egyik igazgatója kihangsúlyozta, hogy külön figyelnek arra, hogy ezeknek a nehéz helyzetben lévő embereknek is legyen helyük és idejük, valamint saját terük.

 

Az egyedülálló falu 1993-ban kezdte meg működését, akkor még mint egyszerű ápoló otthon. Azonban a személyzet minél többet gondolkodott azon, hogy saját maguknak vagy családtagjaiknak milyen körülményeket szeretnének hasonló helyzetben, annál több változás jött a képbe. Végül úgy döntöttek, hogy egy egész világot varázsolnak az emlékek nélkül élő betegek köré.

 

A 23 ház négy életmód-típust képvisel: világpolgár, természetkedvelő, jómódú és hagyományos holland stílusból választhatnak a lakók. Hogeweykben nagyon ügyelnek a megfelelő szóhasználatra. Az ápolók nem „kezelik” a betegeket, hanem vigyáznak rájuk. Mivel a lakók mindegyike előrehaladott állapotú demenciában szenved, elengedhetetlen az orvosi felügyelet is. Az itt élők nem pusztán betegek, de mindenekelőtt emberek. Saját, önálló személyiségek.

 

A betegek valódi pénzt is használhatnak, ha szeretnének, de a falunak saját pénze is van. A háztartások a gondozók segítségével tervezik meg havi kiadásaikat.

Akinek van demens rokona, pontosan tudja, hogy miért fontos az, hogy a lakók normálisan élhessenek, és olyan napokat töltsenek el, amilyeneket ismernek és felismernek. Nem zárják el őket a finomságoktól, nem tilos a sör vagy a bor sem. Hogeweyknek – többek között – van élelmiszerboltja, színháza, bárja, postája, mosodája, fodrászata is. Minden szomszéd és bejárónő szakképzett ápoló, alkalmazott vagy önkéntes.

A demencia óriási tömegeket érint: világszerte nagyjából 50 millió ember él a betegséggel. A kutatások szerint a magány éppen olyan veszélyes, mint a dohányzás, és kétszer olyan „halálos”, mint az elhízás. Ebben a faluban senkit sem hagynak magára, mindenki az igényei szerint kapcsolódhat be a programokba, társasági eseményekbe, vagy csak sétálhat, élvezheti a kert nyújtotta örömöket.

 

A cél, hogy az ott lakókat, amennyire csak lehet, aktívan tartsák, és hogy a korábbi életükben megszokott rutin szerint éljenek, hogy a lakók ne érezzék úgy, hogy életük fenekestül felfordult a betegség miatt. Már az is sokat javít a hangulatukon és az életminőségükön, ha üldögélhetnek egy kicsit a parkban a virágok között.

 

Az Alzheimeres és demens betegek más valóságban élnek, ezért másként kell hozzájuk közelíteni – fogalmazott a kezdeményezés kitalálója, Yvonne van Amerongen. Teljesen fölösleges például kijavítani a lakókat, vitatkozni a döntéseikkel, mert ezekre egyrészt nem emlékeznek, másrészt nem értik, hogy miért nem helyes, amit tettek.

Az erőfeszítések eredménye csak jó néhány év múlva lesz mérhető és látható. Az apró eredmények viszont már most a falut igazolják: a hagyományos otthonokban ápolt demens betegekhez képest Hogeweyk lakói kevesebb gyógyszert szednek, jobban étkeznek és hosszabb ideig élnek.

„Akkor is megkérdezzük minden nap, hogy mivel iszod a kávédat, ha tudjuk, hogy cukorral. Így minden nap te dönthetsz. Ez az, ami nagyon fontos.” – emelte ki van Hal.

 

• Hogeweyk
• Hollandia
• demencia