Rákkeltő anyagok a munkahelyen
Hegesztõk, szobafestõk, fodrászok és ápolók veszélyben.
Európában évről évre nagyjából 1,6 millió munkaképes korú embert diagnosztizálnak rákkal. Becslések szerint ebből több mint 120 ezer daganatos megbetegedés foglalkozási rákkeltő anyagok munkahelyi hatása miatt következi be, és sajnos 80 ezren életüket veszítik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az EU szakértőinek becslése alapján a halálos foglalkozási megbetegedések többségét rá kkeltő anyagok okozzák. Beszédes adat, hogy a rákkeltő anyagokkal történő munkahelyi érintkezés közvetlen költségei évi 2,4 milliárd euróra tehetők Európa-szerte.
Több száz rákkeltőként osztályozott veszélyes anyag létezik, amelyekkel a munkavállalók érintkezhetnek, írja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség: „Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése” című anyagában. A külön e tárgyban végzett vizsgálatok jelentős érintettséget mutattak ki foglalkozási rákkeltő anyagokkal. Az Australian Work Exposures Study elnevezésű vizsgálat révén kiderült, hogy 2011-12-ben a résztvevők mintegy 37 százaléka volt kitéve legalább egy foglalkozással kapcsolatos rákkeltő anyagnak a munkahelyén. A megelőzés népszerűsítésére és a tudatosság növelésére új módokat kell keresni, állítja a tanulmány. A dohányfüsttel történő munkahelyi érintkezés visszaszorítása terén elért sikerek jó példaként szolgálnak arra, hogy miként lehet javítani a helyzeten. Egy Franciaországban végzett vizsgálat arra világított rá, hogy a fiatal munkavállalók, illetve a karbantartásban dolgozók jobban kitettek egyidejűleg többféle rákkeltő anyagnak. Az is kiderült, hogy azok az anyagok, melyek jelentős mértékben veszélyeztetnek, éppen azok, amelyek ellenőrzése nehezen valósítható meg. Olyan munkafolyamatok során keletkeznek, például égéstermékek, mint a dízel-kipufogógáz, a hegesztési füstgázok, a korom és a kátrány, a bitumen, vagy a belélegezhető szilícium-dioxid. Egyes foglalkozások esetén a munkavállalók foglalkozási rákkeltő anyagok expozíciója miatt fokozott kockázatnak lehetnek kitéve, például a hegesztők, a szobafestők, a fodrászok és az ápolók.
