Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.

Nehéz hetek várnak az egészségügyre, a járvány felfutó szakaszban van – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa a Kovidők nevű facebookos tájékoztató csatorna csütörtök esti online kerekasztalbeszélgetésen. A szakember szerint a következő 3-4 hétben a járványhelyzet romlani fog Magyarországon.

Nehéz megjósolni, hogy a járványnak mikor lesz vége, és ebben a helyzetben nagyon nehéz azt mondani, hogy beszéljünk lazításról – jelentette ki, hozzátéve, hogy megváltozott a vírus és a betegség is, súlyosabb a lefolyása, mások a tünetei.

Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet most a kórházakban, az egészségügy bírja-e a terhelést, Szlávik doktor úgy válaszolt, hogy a brit mutáns a korábbinál jobban megterheli az egészségügyi rendszert, csak a Dél-pesti kórházban 90-95 százalékban telítettek a Covid-fertőzötteket ellátó osztályok.

Hasonló tapasztaltról számolt be Zacher Gábor toxikológus is, aki jelenleg a hatvani kórházban dolgozik. „Sokkal súlyosabb betegekkel találkozunk, komplett családok kerülnek be a kórházba" – mondta. Ami a túlterheltséget illeti, szerinte az egészségügy bírni fogja a nyomást, picit fáradtak vagyunk, de nem fogjuk feladni – fogalmazott.

Szlávik János szerint is van még tartalék az egészségügyi rendszerben. Ezt azzal indokolta, hogy olyan jelentős átcsoportosítások, mint amilyenekre tavaly volt példa, most még nem történtek.

Szóba kerültek az oltások is. Ezzel kapcsolatban Szlávik János megjegyezte, hogy nagy a különbség a fiatalok és az idősek oltási hajlandósága között: míg az idősek nem fanyalognak, a fiatalok inkább hajlamosak erre. „Most megint van egy felfelé szálló ág, ami annak köszönhető, hogy csak az mehet majd bulizni, nyaralni, akinek lesz védettségi igazolványa, ezért a fiatalok közül is többen döntenek az oltás mellett” – magyarázta.

A szakemberek szerint valamennyi, Magyarországon elérhető oltás jó, hatékony és biztonságos.

Oltani mindenekelőtt – hangsúlyozta Zacher Gábor, aki hiányolja a megfelelő kommunikációt a vakcinákról. „Laikusoknak is el kell mondani magyarul azt az információt, amivel a szakma rendelkezik, be kell mutatni a betegséget, ami arra sarkallhatja az embereket, hogy elfogadják az oltást, mert egyedül ez ad védettséget” – tette hozzá. Szlávik János is egyetértett azzal, nem indult időben oltástámogatási kampány Magyarországon, „picit ebben elkéstünk”. Felrótták azt is, hogy Magyarországon nem engedik be az újságírókat a kórházak, noha mindenkinek látnia kéne, mit okoz ez a betegség.

Az online beszélgetésen részt vett Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója is, aki arról beszélt, hogy pszichiáterként is érzi a folyamatos, egyre növekvő nyomást. Munkája során gyásszal, kétségbeeséssel, depresszióval találkozik. Megemlítette, hogy egy 2020 végi, nemzetközi vizsgálat szerint világszerte megháromszorozódott a depresszió gyakorisága a világon. „Ennek soka oka lehet: a gazdasági bizonytalanság, a körülöttünk lezajló tragédiák és a Covid direkt pszichés hatása" - fejtette ki. Szerinte a szorongás ellen egészséges táplálkozással és mozgással vértezhetjük fel magunkat.

Zacher Gábor ehhez azt tette még hozzá, hogy mindeközben a kábítószer-használat visszaesett, „nehezebb lett a szerekhez való hozzáférés, felment az áruk”.

A beszélgetést Szlávik János zárta, azzal, hogy noha ódzkodik a jóslásoktól, reméli, negyedik hullám már nem lesz az oltásoknak köszönhetően.

• járvány
• Szlávik János
• lazítás
• vakcina