Amióta ténylegesen megindult a fűtési szezon, a korábbinál jóval kevesebb gáz érkezik Magyarországra, miközben az export érezhetően felpörgött. Emiatt a behozott mennyiségből sokkal kevesebb marad az országban, és így a tartalékok is jóval gyorsabb ütemben fogynak, mint más európai országokban. Ezek a napok mutatnak rá leginkább arra a tévhitre, hogy a magyar tárolókban lévő, illetve az országba érkező földgáz a miénk lenne.

Csökkenő import, megugró export

November eleje óta elég jelentősen átalakult a hazai földgázimport összetétele. Az ősz korábbi szakaszában csak Szerbia felől – a szerződéses orosz gáz legfontosabb útvonalán – naponta átlagosan 18,5 millió köbméter érkezett. Az elmúlt tíz napban azonban az összes import nem érte el ezt a szintet. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt november elején a korábbi alig több mint felére csökkent a Szerbián keresztül befutó mennyiség. Másrészt a hónap közepén karbantartás miatt leálltak a szállítások a másik legfontosabb importútvonalon, Ausztria felől, és – ahogy erről korábban írtunk – azóta sem indultak újra.

Ezzel párhuzamosan a romániai és a horvát behozatal nőtt ugyan, ám ezekből az irányokból csak kisebb mennyiség tud jönni. Így az előző tíz napban kifejezetten kevés földgáz érkezett az országba, legalábbis ahhoz képest, amit a háború kezdete óta megszokhattunk.

Ráadásul ez a mennyiség sem maradt teljes egészében az országban. A behozatal visszaesésével párhuzamosan ugyanis felfutott az export. A nyár kezdete óta egy-két nap kivételével szinte egyáltalán nem volt úgynevezett tranzit, tehát Magyarországon áthaladó gázforgalom, így lényegében minden behozott molekula az országban is maradt. Az előző egy hétben azonban folyamatosan napi 5-6 millió köbméter gázt vittek ki az országból leginkább Szerbia és Szlovákia, illetve kisebb mennyiségben Ukrajna felé.

Megcsappanó tartalékok

Mindezek eredményeként jelenleg átlagosan nettósítva nagyjából 11 millió köbméter gáz érkezik naponta. Ez kevesebb mint a harmada a szeptember-októberi szintnek. A Magyarországon maradó gáz mennyisége utoljára ennél 2021-2022 fordulóján volt tartósan kevesebb, ám akkor is csak durván két hétig állt fenn ez a helyzet.

Az import visszaesése és a kivitel felpörgése már a havi adatokon is látszik, annak ellenére, hogy az ausztriai szállítások leállítása csak a hónap második felét érintette. Az eddigiek alapján novemberben lesz a háború kezdete óta a legalacsonyabb a gázbehozatal, és március óta a legmagasabb a kivitel.

A jelenleg az országban maradó napi 11 millió köbméter földgáz pedig az aktuális hazai felhasználás alig harmadát fedezheti. Ennek megfelelően az elmúlt időszakban elég intenzíven használják a korábban felhalmozott tartalékokat is. A magyar tárolókban lévő földgáz mennyisége november 13-án tetőzött, azóta több mint 150 millió köbméter fogyott.

Itthon az úgynevezett kitárolás (a tárolói készletek mennyiségének csökkenése) épp ugyanazon a napon kezdődött, amikor az uniós tartalék is esni kezdett. A hazai készletek csökkenésének üteme azonban a fentiek miatt eddig látványosan gyorsabb, mint az EU-s átlag. Ezt a különbséget pedig a fogyasztási adatok önmagában biztosan nem indokolják.

Nem a mienk

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint alapvetően két oka lehet a gázkereskedelem változásának, és az uniósnál jóval gyorsabb hazai kitárolásnak. Az egyik, hogy átalakult a piac vevői oldala, és a magyar lakosságot is ellátó állami MVM jóval kevesebb gázt vásárol, mint eddig, miközben a külföldre értékesítő kereskedők többet. Erre utal, hogy Szerbia és Ausztria felől is csökkentek a szállítások. Az MVM és a Gazprom közötti szerződés értelmében ugyanis az oroszok ezen a két útvonalon szállítják le a magyar félnek a megállapodásban vállalt évi 4,5 milliárd köbmétert.

Szintén ezt a forgatókönyvet erősítheti a felpörgő román import és szlovák export. A két mennyiség ugyanis eléggé együtt mozog az elmúlt két hétben. Ez pedig utalhat arra, hogy a Romániából befutó gázt nem is magyar vevők vásárolják hazai felhasználásra, hanem külföldiek, amelyek egyszerűen csak keresztülszállítják az országon (tranzit). Az MVM-nél érdeklődtünk az általuk vásárolt gáz mennyiségének alakulásáról, de nem reagáltak.

A másik ok az lehet, hogy a magyar tárolókban gázt felhalmozó kereskedők elkezdték az itteni készleteiket külföldön értékesíteni. Ez nagyon jól rámutatna arra az egyik általános tévhitre, amelyre a kormányzati kommunikáció is erősen rájátszik, jelesül, hogy a magyar tárolókban lévő gáz a „mienk”, és itthon is fogják felhasználni.

Ez azonban lényegében soha nincs így. A tároló olyan, mint egy speciális raktár, amit bármelyik kereskedő használhat: kibérelheti, és az általa megvásárolt gázt elteheti, hogy majd később értékesítse. A magyar tárolók kapacitása jelentős részben előre le is van kötve, azaz a különböző kereskedők élnek a lehetőséggel, és kibérelik a raktárt.

Ezek a kereskedők azonban egyáltalán nem törvényszerűen magyarok, és még ha magyar tulajdonban is vannak, akkor sem biztos, hogy itthon adják el a gázt.

A hazai tárolói kapacitás kifejezetten magas az éves gázfogyasztásunkhoz képest, így csak ellátásbiztonsági szempontból normál körülmények között* nincs is feltétlenül szükség az összesre. Egy részét így használhatják olyan piaci szereplők, amelyek máshol használnák fel a gázt (például mondjuk a szerb állami gázszolgáltató, amely otthon tároló híján nem tud gázt készletezni), vagy betárolhatnak kereskedők abban bízva is, hogy később drágábban tudják majd eladni a gázt*.

Persze különösen az idén egész biztosan az állami MVM töltötte a legtöbb földgázt a hazai tárolókba*, ám még esetükben is előfordulhat, hogy külföldre értékesítenek. Sőt, elég jó eséllyel történt is ilyen. Nyáron nagy port kavart, amikor Siniša Mali szerb pénzügyminiszter bejelentette, hogy Szerbia félmilliárd köbméter gázt vesz Magyarországtól, amit nálunk is tárolnak le a téli felhasználásig. Technikailag az eladó pedig a MET gázkereskedő cég mellett épp az MVM volt. Így a Szerbia irányába az elmúlt napokban felpörgő export valószínűleg ennek az ügyletnek utolsó lépése, azaz végső soron részben az MVM ad el itthon tárolt gázt külföldre.

Az állami csoportot kérdeztük, hogy történt-e ilyen tranzakció, és ha igen, milyen mennyiséget értékesítettek, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Mindenesetre ilyen ügyletből a piacon rengeteg lehet, ami elég jól megmutatja, miért téves sajátunkként vagy magyar tartalékként hivatkozni az itthon letárolt gázra.

Miért pont Magyarország?

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a két említett ok kombinációja valósul meg. Vagyis az MVM is visszafogta vásárlásait, és a hazai tárolókból is elkezdtek külföldre értékesíteni.

Az utóbbinál érdekes kérdés, hogy miért először nálunk pörgött fel a kitárolás. Halottunk olyan véleményt, hogy ez egyfajta kockázatkezelés a kereskedők részéről, a jelen körülmények között ugyanis nem rizikómentes hazánkban gázt tárolni. Magyarországon nyár óta energia-vészhelyzet van, aminek keretében papíron a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra és a tűzifára. Szeptemberben pedig a hazai kitermelésű szén külföldre vitelét külön is korlátozta a kabinet. Ilyen előzmények után a kereskedők tarthatnak attól, hogy a gáznál is lesz valamilyen exportszabályozás, így biztosabb ezt megelőzően eladni az itt letárolt gázt.

Mások szerint azonban ennek nincs realitása. Bár a kormányzat az elmúlt években előszeretettel nyúlt exportkorlátozáshoz, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a gázpiacon ez nem megvalósítható. Sokkal valószínűbb, hogy a viszonylag gyors kitárolás mögött üzleti megfontolások vannak.

 

• földgáz
• gázimport
• gáztartalék