Olyan alkalmazást fejlesztettek ki a tudósok, amivel a lehelet elemzése nélkül is tűpontosan megállapítható az alkoholfogyasztás mértéke. A gyors vizsgálatra egy okostelefon vagy egy autó fedélzeti számítógépe is képes. Utóbbi letilthatja a jármű beindítását, ami a hatóságok régi vágyát elégítené ki.

A Stanford Medicine és a Torontói Egyetem kutatói alkották meg azt a technológiát, amivel meglévő okostelefonok és az okoshangszórók szenzorai is megállapíthatják, hogy a felhasználó mennyire ittas. Ez az egyszerű és gyors eljárás örökre eltakaríthatja az utakról az alkoholfogyasztás után vezető sofőröket, lévén – ha kötelező szériatartozékká válik – a kocsi letilthatja a motor beindítását. A világ törvényhozói számára (hacsak nem a minél több bírságolás a cél) álomszerű a találmány, amit a kutatók a Journal of Studies on Alcohol and Drugs című folyóiratban mutattak be.

A tanulmány az Egészségügyi Világszervezet becslésével indokolja az alkalmazás létjogosultságát. A WHO úgy véli, globálisan évi 3 millió életet követel az alkoholfogyasztás, például ittas vezetés, alkoholmérgezés, illetve ivással összefüggésbe hozható betegségek és balesetek formájában. Ez azt jelenti, hogy 100 halottból több mint öt, egész pontosan 5,3 alkohollal kapcsolatos okok miatt veszíti életét, minden egyes évben.

A tudósok ezt a sokkoló számot szeretnék csökkenteni, egyrészt egy mindenki számára hozzáférhető alkalmazással, hogy bármikor ellenőrizhessék az ittas állapotukat, másrészt egy olyan eszközzel, ami hardver módosítás nélkül autók fedélzeti számítógépébe költözve akadályozná meg a vezetést, ha a sofőr alkoholos befolyásoltság alatt akar elindulni. A kísérletek nagyon ígéretesek: megállapították, hogy a résztvevő alanyok hangmintáinak változásaiból az alkalmazás az esetek 98 százalékában pontosan meghatározza az ittas állapotot.

A vizsgálat során a résztvevők a testtömegük alapján kiszámolt mennyiségben fogyasztottak alkoholt, majd véletlenszerűen megkérték őket, hogy mondjanak fel különböző nyelvtörőket: egyet ivás előtt, még egyet közvetlenül utána, majd óránként egyet-egyet, hét órán át. A nyelvtörő mondókák hangos felolvasása után a résztvevőket arra utasították, hogy rögzítsék a hangjukat egy okostelefonra, amelyet egy tőlük egy-másfél méterre lévő asztalon helyeztek el. Közben szabványos szondával is folyamatosan mérték a leheletük alkoholtartalmát, szintén hét órán keresztül.

„A modellünk pontossága minket is meglepett - mondta a kutatást vezető Dr. Brian Suffoletto, a Stanford docense. Bár nem vagyunk úttörők a beszédjellemzők alkoholfogyasztás miatt bekövetkező változásainak vizsgálatában, szilárdan hiszem, hogy ez a kiváló [98 százalékos] pontosság a jelfeldolgozás, az akusztikai elemzés és a gépi tanulás terén elért élvonalbeli fejlesztéseink alkalmazásából ered.”

Suffoletto szerint a találmányuk célja az, hogy még éppen időben be tudjanak avatkozni az alkoholfogyasztással összefüggő közúti és egyéb balesetek okozta sérülések, illetve halálozások megállítására. Kifejtette: az ideális beavatkozó eszköz egyszerűen használható és könnyen hozzáférhető kell, hogy legyen. Mivel az okostelefonok és a beépített mikrofonnal ellátott okoshangszórók széles körben elterjedtek, remek lehetőséget kínálnak arra, hogy egy rájuk telepített alkalmazás végezze el a munkát. Jelezheti a felhasználóknak, ha túlságosan ittasak az autóvezetéshez, de akár azt is, ha az állapotuk olyan súlyos, hogy kórházi kezelést igényel. Ez utóbbi már tovább mutat az alkalmi vizsgálatoknál: a szoftver képes lehet rá, hogy folyamatosan figyelje a felhasználó alkoholos befolyásoltságát, és ebből lényeges egészségügyi következtetéseket vonjon le, visszaszorítva például a hazánkban is súlyos problémának számító alkoholizmust.

„Képzeljük el, hogy van egy eszközünk, ami képes passzívan gyűjteni az adatokat, miközben a felhasználó a napi rutinját végzi: megfigyel olyan változásokat, amelyek ivási epizódokra utalnak, és jelzi, ha valamilyen segítségre van szüksége” – magyarázta Suffoletto.

A fentebb összefoglalt kísérlet a végső terméknek egyelőre csak egy nagyon korai stádiumát jelzi. A docens szerint ahhoz, hogy a hangmintákat, mint a mérgezés megbízható jelét érvényesíteni lehessen, sokkal több kutatásra lesz szükség, például etnikai alapon is, hiszen nem egységesen, ugyanúgy viseli meg az ember szervezetét az alkohol: különbséget jelent például az, hogy valaki európai vagy ázsiai származású. Spoiler: előbbiek egy a szervezetükben jelenlévő enzim miatt jobban bírják az ivást, mint az utóbbiak.

A kutatók végső célja egy olyan beavatkozási rendszer létrehozása, ami segíthet életeket menteni és sérüléseket megelőzni, ráadásul úgy, hogy teljesen feltűnésmentesen, mindenféle szükséges kényelmetlenség mellett használható.

 

 

• ivás
• alkoholfogyasztás
• ittas vezetés