Bő egy hete a foglalkoztatásért felelős államtitkár, Czomba Sándor azt találta mondani, hogy a fülöp-szigetei munkavállalók "kenterbe verik" magyar társaikat. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a Pénzcentrumnak elmondta: van igazságtartalom a kijelentésben, de annak sem lenne szabad megtörténnie, hogy a magyar munkások emiatt fenyegetéseket kapjanak a saját főnökeiktől. Egy másik szakértő pedig arra világított rá, hogy hiába érkeznek borzalmas szegénységből, sok esetben a külföldiek már így is képzettebbek, mint a hazai melósok. Valóban jobban járnak-e azzal a magyarországi cégek, ha a magyar munkavállalók helyett a messzi országokból érkezőket veszik fel?

Alaposan felrázta a magyar munkaerőpiaci szektort Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bő egy hete, mikor arról beszélt, hogy szerinte a külföldi vendégmunkások "kenterbe verik a magyar munkavállalókat". Az államtitkár ezt a kijelentését azzal indokolta a Portfolio AgroFood konferencián, hogy például a fülöp-szigeteki munkavállalókkal nagyon pozitív tapasztalatok vannak, szorgalmasok és elkötelezettek, sokszor diplomával dolgoznak betanított munkában.

A kijelentés nyomán szerettük volna tudni, hogy valóban jobbak-e a jellemzően a fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások, többet és jobban tesznek-e hozzá a magyar termeléshez, mint a hazai munkások? Ehhez pedig szakértőket kérdeztünk meg, akik bár árnyaltan, és nem is feltétlen erre a kijelentésre reagálva, de nem cáfolták a kijelentés valóságtartalmát.

Egy bő hónapja mi is beszámoltunk arról a kutatásról, amely azt taglalta, hogy a munkahelyi fluktuáció jelentősen csökkent a tavalyi évben, azonban rengeteg cégnek még mindig kellenek a vendégmunkások. Ebben a kutatásban a megkérdezett cégek nem is tagadták, hogy a vendégmunkások sokszor bizony jobban dolgoznak itt született kollégáiknál.

A külföldiek foglalkoztatásának indokaként a kellő mennyiségű és minőségű magyar munkaerő hiányát, a jellemzően határozott idejű munkaszerződéseknek köszönhető alacsonyabb és kiszámíthatóbb a fluktuációt, valamint a vendégmunkások jobb teljesítményét, terhelhetőségét mondták a vállalatok.

Azt is elmondták ugyanakkor, hogy azért nem minden fenékig tejfel a vendégmunkások alkalmazásánál sem.

Persze bőven van a vendégmunkások alkalmazásának árnyoldala is. A legfőbb hátrányt a nyelvi nehézségek jelentik, mivel fordításokra, többnyelvű tájékoztatókra, tolmácsokra van szükség, ami bonyolítja a folyamatokat és a szervezést. Emellett a kulturális, vallási különbségek jelentenek problémát, melyek megoldására a vezetőket képezni kell és a munkatársak számára integrációs programot kell kialakítani. Ráadásul a vendégmunkások foglalkoztatása költségesebb, a fenti okok, az elszállásolás és az étkeztetés biztosítása miatt – mutatott rá Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a kutatást elvégző HR-Evolution Kft. ügyvezetője.

Fenyegetik a magyar dolgozókat?

A Pénzcentrum először Mészáros Melindát, a LIGA Szakszervezetek elnökét kérte meg arra, hogy segítsen tisztán látni az ügyben. A szakszervezeti vezető azt mondta: van abban igazság, hogy a cégek szívesebben dolgoznak a messzi földről érkező vendégmunkásokkal.

Ezek az emberek rengeteget dolgoznak, gyakorlatilag folyamatosan túlóráznak is, hiányozni pedig nem igazán szoktak arról a munkahelyről, ahová felvették őket. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy a családjuk nem jön velük, sok ezer kilométerre vannak a munkásoktól, vagyis itt nem merül fel az, ami a hazai munkavállalóknál minden esetben: mégpedig a munka és a magánélet egyensúlyának gyakori kérdése. A jellemzően fülöp-szigetei vendégmunkásoknak semmilyen hobbijuk, munkán kívüli érdeklődésük, hasonlójuk nincs ebben az országban: ők kizárólag azért jöttek ide, hogy minél többet dolgozzanak és minél több pénzt küldjenek, illetve vigyenek haza - ez pedig legalábbis szimpatikus az őket alkalmazó cégeknek - mondta el Mészáros Melinda. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy bár ebből súrlódások még nem keletkeztek, HR-szempontból akadtak már igen súlyos megnyilvánulások a vezetők részéről - azonban ez már a magyar munkásokat sújtja.

Nem egy és nem két helyről hallottunk olyan jelzéseket, mikor a középvezetői szintről szabályos fenyegetést kaptak a magyar munkavállalók, összefüggésben a vendégmunkások hozzáállásával és munkabírásával. Ezek jellemzően úgy foglalhatók össze, hogy a magyar munkásokat azzal riogatják, hogy ha nem dolgoznak még többet és még nagyobb intenzitással, akkor el fogják bocsátani őket, hogy a helyükre a vendégmunkásokat vehessék fel. Ez a gyakorlat természetesen elfogadhatatlan, de tudtommal súrlódások a magyar és a külföldi dolgozók közül ebből még nem alakultak ki - vázolta a helyzetet a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Volt olyan, aki kisgyermeket hagyott otthon

Nem cáfolta a kijelentés igazságtartalmát az sem, akit másodszorra kérdeztünk meg. A téma érzékenysége miatt a neve elhallgatását kérő HR-szakember azt mondta: a legtöbb cég valóban nem tagadja le, hogy a külföldi, jellemzően fülöp-szigeteki munkaerővel jobban megy a termelés.

Nincsen táppénzprobléma, nincs hiányzás, és nincs itt a család sem: vagyis ezek a munkavállalók sokkal többet és sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni, mint a magyar munkavállalók. A hatékonyság esetében azonban fontos megemlíteni egy körülményt: mégpedig azt, hogy a távoli országból érkezők sok esetben legalább egy középfokú végzettséggel a zsebükben jönnek ide. Teszik ezt azért, mert így is a háromszorosát keresik meg az ottani bérüknek, de mivel a képzettségük magasabb, sokkal gyorsabban betanulnak, és a feladatot is jobban, hatékonyabban végzik el - mondta a szakértő. Azt is megosztotta velünk, hogy miért éppen a fülöp-szigeteki munkavállalókról beszélünk ilyenkor a legtöbbet.

Nincs azon mit csodálkozni, hogy éppen a fülöp-szigetekről jönnek a legtöbben. Az az ország, különféle korábban megkötött államközi szerződések nyomán, gyakorlatilag abból él, hogy a sok tízmilliós munkaerőt külföldi országokba exportálja, ez mára fontos sarokpontja lett az állami bevételeknek. De említhetek más országot is: amikor ukrán vendégmunkásból volt még jóval több Magyarországon, akkor is sok esetben előfordult, hogy az itteni "konkurenciánál" magasabb képzettséggel a tarsolyukban jöttek. Az otthoni helyzetük azonban közös: rettenetesen rossz körülmények között élnek, így a háromszoros munkabér sokakat arra késztet, hogy útnak induljanak. Tudok olyan esetről, amikor egy vendégmunkás nő saját két hónapos csecsemőjét hagyta otthon azért, hogy Magyarországra jöhessen dolgozni - két teljes évre - osztotta meg velünk a szakértő az okokat.

sszességében tehát a lapunk által megkérdezett szakértők is úgy vannak értesülve, hogy a zömében fülöp-szigeteki vendégmunkások jobban képzettek, gyorsabbak, vagyis úgy általában jobb munkaerőnek számítanak a magyar társaiknál. Ebből azonban elfogadhatatlan jelenetek is születnek: mint megtudtuk, a hazai munkavállalóknak tényleg aggódniuk kell sok helyen, hogy ne egy messzi országból érkező konkurens vegye el a kenyerét.

• vendégmunkás
• Fülöp-szigetek
• bérmunka