A világ több jól átoltott országában, ahol a kínai Sinopharm-vakcinákkal immunizálták a lakosság legnagyobb részét, úgy döntöttek, hogy egy harmadik oltást is bead fél évvel az első dózis után. Az Egyesült Arab Emírségekben nem verték nagy dobra a lépést, de Bahrein már hivatalos protokollt is kiadott, míg Szerbia új adatai szerint az elölt vírusos oltóanyag rövidebb ideig ad védettséget, mint más típusú vakcinák. Magyarországon főleg azok a csoportok kapták ezt, akiknél pont kétes, hogy megfelelő antitestválaszt váltana ki a Sinopharm, de ettől még nem arról van szó, hogy teljesen hatástalan lenne.

Magyarországon már mintegy 500 ezer ember kapta meg a Sinopharm-oltás második adagját is: az első oltás után 28 nappal egy újabb dózissal immunizált emberek nagy része a 60 év felettiek közé tartozik, ami pont az a korosztály, amire még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt mondta, nincs elég bizonyíték a vakcina hatásosságára.

Itthon is többen vizsgáltatták meg, hogy milyen antitestválaszt vált ki náluk a kínai készítmény, és bár hivatalos adatok nincsenek, sokan tapasztalták azt, hogy az elölt vírusos vakcina nem adott nekik ilyen védettséget. Emiatt már levelet is írtak az érintettek az illetékes hatóságoknak és Orbán Viktor miniszterelnöknek is.

Első védvonal

A készítményt nemcsak Magyarországon használták, a világon több ország ezzel kezdte meg saját oltókampányát, így Sinopharm-vakcinát használtak az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinban, Szerbiában, de még a Seychelle-szigeteken is. Az említett országok közül a két közel-keleti államban és az Indiai-óceánon fekvő szigetcsoportban is azt tapasztalták, hogy megugrott az új koronavírus-fertőzések száma.

Publikus adatok viszont csak Szerbiából érhetők el a kínai készítmény immunogenitásáról, ahol azt tapasztalták, hogy a 65 év feletti emberek mintegy 40 százalékánál nem alakult ki antitestválasz. Ez önmagában még nem jelenti, hogy a Sinopharm-oltása ne adna védettséget, mert az emberi immunrendszerben van sejtes immunválasz is, de az első védvonalat az antitestek jelentik.

Válaszra várva

Magyarországon is egyre több szakember szólal fel az ügyben. Több virológus is jó megoldásnak tartaná, ha más típusú vakcinát is kaphatnának azok, akiket Sinopharmmal oltottak be és kevés antitest van a szervezetükben. Rusvai Miklós virológus például úgy vélte, hogy bár a kínai vakcina jó, a döntéshozóknak lépniük kellene az őszi, esetleges 4. hullám előtt. A kormány részéről azonban egyelőre semmi érdemi válasz nincs csak a vagdalkozás. Az ATV Híradó azon kérdésére, hogy gondolkoznak-e abban, hogy az éritettek még az ősz előtt egy 3., más típusú oltást kapjanak a Koronavírus Sajtóközpont mindössze a következőt válaszolta: "A baloldal oltásellenes kampányának kezdettől része a keleti vakcinák elleni hangolás. A Sinopharm hatásos, ugyanakkor a sejtes immunválasz kimutatására alkalmatlan az antitestvizsgálat. A kínai vakcina ugyanolyan hatásos, mint az összes többi vakcina."

A Napi.hu több szakértővel is beszélt, akik mind egyetértettek abban, hogy az oltás megóvhatja a beteget a súlyos megbetegedéstől, de a tünetek kialakulása valószínűbb lehet, mint az újabb gyártási technológiával készült oltásoknál. A koronavírusos antitest-vizsgálatoknál leggyakrabban használt Elisa-tesztek esetében a SARS-CoV-2 elleni antitestválaszt a tüskefehérjére nézik, mivel ez az egyetlen olyan antigén, ami a víruspartikula felszínén megjelenik. Vagy is az ellene termelt antitest tudottan neutralizáló.

A Sinopharm-oltás viszont nem erre van kihegyezve: elölt vírust tartalmaz, megvan benne minden, tartalmazza azokat az antigéneket, amelyek a partikulán vagy a fertőzött sejten belül jelennek meg, de az ilyenek elleni antitestek, vagy a sejtes immunválasz a megfertőződést csak későbbi fázisban akadályozhatnák meg. Antitestválasz nélkül az oltottnál előfordulhat, hogy meg kell fertőződnie egy légúti hámsejtnek, mire annak felszínén megjelennek azok a fehérjék, amelyek az MHC fehérjéhez kötötten jelzik a T-limfocitáknak, hogy fertőzöttek a vírussal. Az idegen fehérjét expresszáló sejt esetében a szervezet ezek elpusztítását kezdi meg. Ez segít a fertőzést korábbi fázisban legyűrni az oltatlan egyének esetében, de a légút sérülésének veszélye nagyobb, mintha a keringő, vagy nyálkahártyán lévő víruspartikula - jelen esetben a tüskefehérje - neutralizálódott volna.

Van, ahol már léptek

Most erre reagálva Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek a két Sinopharm-dózist megkapók esetében előirányzott egy harmadik oltást is, de már nem a kínai készítményből, hanem a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcinájából. Az 50 év feletti, elhízott vagy krónikus betegségben szenvedő lakosokat arra ösztönzik, hogy a teljes Sinopharm-oltás után hat hónappal adassanak be maguknak egyet a német-amerikai készítményből - derül ki a WSJ cikkéből.

Ezzel együtt Waleed Khalifa al Manea, Bahrein egészségügyi államtitkára elmondta, hogy az állami tulajdonú kínai Sinopharm által gyártott vakcina, amely eddig a bahreini oltások több mint 60 százalékát tette ki, magas fokú védelmet nyújt. A jelenlegi Covid-19 hullámban - amely az országot eddig a legsúlyosabban sújtotta - a kórházba került emberek több mint 90 százaléka nem is volt beoltva - tette hozzá.

Egy bahreini oltópont.
Egy bahreini oltópont.
Kép: Getty Images
Bahreinban az elmúlt hetekben a napi koronavírusos halálesetek száma egymillió emberre vetítve 12-re ugrott - ez a járvány majdnem ötször halálosabb, mint az indiai -, ami arra késztette a szigetország kormányát, hogy a terjedés korlátozása érdekében bezárassa a bevásárlóközpontokat és az éttermeket. Waleed Khalifa al Manea a muszlimok szent hónapja, a ramadán alatt és végén tartott ünnepeknek tulajdonította ezt az emelkedést.

"A fertőzések főként a családi összejövetelekről származnak - nálunk volt ramadán, ami Bahreinban nagyon nagy társasági esemény" - részletezte a fertőzések hátterét. Csakhogy Bahrein a világ egyik leginkább átoltott országa, ahol a lakosság 47 százalékát teljesen beoltották (mind a két dózist megkapták az adott vakcinából), ami több, mint az Egyesült Államok 41 százalékos vagy az Egyesült Királyság 38 százalékos oltási aránya.

Aggasztó, hogy a Seychelle-szigeteken, az Indiai-óceánon található szigetcsoporton, amely az Egyesült Arab Emírségekből származó Sinopharm-vakcina és az AstraZeneca indiai generikumát használta az oltási kampányában, ugyan a világ legjobban beoltott országa lett - a lakosság 65 százaléka teljesen be van oltva -, de májusban szintén rekordokat döntöttek a megbetegedések és a halálesetek számai. A WHO rámutatott, hogy az ott a Covid-19-ben megbetegedettek többsége vagy nem volt beoltva, vagy csak az első adagot kapta meg. A Seychelle-szigeteki egészségügyi minisztérium közölte, hogy fontolgatja egy harmadik emlékeztető oltás beadását a veszélyeztetett lakosoknak.

Az Egyesült Arab Emírségek márciusban közölte, hogy már megkezdte a harmadik Sinopharm emlékeztető oltás beadását néhány olyan lakosnak, akiknél az első kettővel nem alakult ki ellenanyag. Az Egyesült Arab Emírségekben, ahol a Sinopharm teszi ki a beadott oltóanyagok többségét, az oltatlan lakosok - akárcsak Bahreinban - mostantól választhatnak, hogy melyik oltóanyagot kérik, így például jogosultak a Pfizer-BioNTech készítményére is.

Szerbiában van más gond is

A Sinopharm hatékonyságáról a súlyos megbetegedéseknek leginkább kitett népességcsoportok körében kevés a közzétett klinikai adat. A vakcina fő klinikai vizsgálatában 40 382 résztvevő vett részt a Közel-Keleten, többségük az Egyesült Arab Emírségekben. A vizsgálat szakmailag lektorált eredményei, amelyeket a Journal of the American Medical Association május 26-án tett közzé, a Sinopharm-vakcina két változata közül az egyik esetében 78 százalékos hatékonyságot állapítottak meg a tüneteket okozó betegséggel szemben.

A kohorsz azonban többnyire egészséges fiatal férfiakból állt - a résztvevők átlagéletkora 36 év volt -, és a tanulmány csak két súlyos megbetegedésről számolt be, ami statisztikailag nem elegendő mennyiség, a placebocsoportban. "A súlyos esetek megelőzéséről nem lehet következtetéseket levonni" - áll a tanulmányban hozzátéve, hogy "nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy az inaktivált vakcinák megelőzik-e a tünetmentes fertőzést". Mivel a 60 évnél idősebb résztvevők között nem alakult ki fertőzés, így a tanulmánynak arra vonatkozóan sem voltak adatai, hogy a Sinopharm vakcinája működik-e ebben a korcsoportban.

Nagyobb mintás kutatásokat jelenleg Szerbia folytat a kínai vakcina esetében. Itt két fontos megállapításra jutottak az előzetes, még kevés alanyon végzett vizsgálat alapján.

A Sinopharm vakcina immunogenitása nem elég erős, és úgy tűnik, hogy hatása különösen alacsony az időseknél - mondta Olgica Djurkovic-Djakovic, a belgrádi egyetem orvosa, a tanulmány vezetője, aki megosztotta az eredményeket a Wall Street Journallal. Elmondása szerint a Sinopharmot kapó és a vizsgálatban részt vevő 150 ember közül tíz ember kapta el a Covid-19-et. A még nem publikált, valós körülmények között végzett Sinopharm-vizsgálat során a 150 résztvevő 29 százalékánál nem találtak ellenanyagot a vírus ellen három hónappal azután, hogy megkapták a két oltásból első dózist. A szerbiai vizsgálatban résztvevők átlagéletkora meghaladta a 65 évet.

Az oltások hatékonyságát vizsgáló szerbiai Nukleáris Energetikai Alkalmazási Intézet (Institut za primenu nuklearne energije, INEP) 10 ezer mintát vizsgáló adatai alapján a kutatószerv szakértője, Marija Gnjatović arról beszélt a Danas.rs szerint, hogy az oltások által biztosított védettségi időt több mint egy évre becsülik a modernebb vakcináknál, míg a Sinopharmnál jóval rövidebb intervallummal számolnak. "Egyértelmű, hogy az újabb generációs vakcinák, mint például a Pfizer, az Astrazeneca és a Szputnyik V esetében valamivel hamarabb kifejlődik az immunválasz, mint a Sinopharm vakcinája esetén" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy: a modern technológiájú vakcinák legalább egy évig nyújtanak védelmet, ami a Sinopharmot illeti, feltételezzük, hogy ez hat hónap és egy év között lesz.

A Sinopharm, amely nem válaszolt a WSJ megkeresésére, márciusban azt mondta, tanulmányozza, hogy ajánlja-e a harmadik emlékeztető oltás beadását, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A vállalat azóta nem foglalkozott nyilvánosan a vakcina hatékonyságával kapcsolatos kérdésekkel. Hua Csunying, a kínai külügyminisztérium szóvivője, akit egy május 12-i sajtótájékoztatón kérdeztek a Journal egyik cikkéről, amely a Sinopharmtól nagymértékben függő Seychelle-szigeteki vírusfertőzésről szólt, azt mondta, hogy az ilyen tudósítások "leleplezik az ellenséges gondolkodásmódjukat, amely minden alkalommal becsmérli Kínát".

 

• oltás
• vakcina
• Pfizer
• Sinopharm