Sokat elárul a jegybank által közzétett ábra a fogyasztási tételek megoszlásáról. Ebből derül ugyanis ki, hogy több szálon is kivéreztetik a lakosságot. A közösségi fogyasztás azon kormányzat által finanszírozott kiadásokat tartalmazza, melyeket a definíció szerint a társadalom tagjai kollektíven fogyasztanak el (például államigazgatási, honvédelmi, rendvédelmi kiadások, közutak fenntartásához kapcsolódó költések). Erre az egyéneknek nincs hatásuk, a mutató jelezheti viszont, mennyire pazarló az állam. Mondhatni, nagyon.

Hazánkban a GDP közel tizedét jelentő közösségi fogyasztás egy főre eső értéke az uniós átlag felett alakult 2022-ben – a régióban egyedüliként. Érdemes ehhez rögtön hozzávenni a másik tételt is, ami azt jelzi, egyéni szinten mit kapnak az államtól a háztartások. Ismét a definíció: a természetbeni társadalmi juttatások a kormányzat, vagy nonprofit intézmények által finanszírozott olyan nem pénzbeli transzfereket jelentenek, melyeket a háztartások egyéni szinten fogyasztanak el (ide sorolható a humán egészségügy, oktatás, szociális ellátás: nyugdíj, GYES, GYED).

A természetbeni társadalmi juttatások a GDP közel tizedét teszik ki hazánkban, ami elmarad az uniós átlagtól, egy főre eső összege pedig az EU átlagának 58 százaléka volt 2022-ben vásárlóerő-paritáson mérve. Vagyis magához sokat, az egyénekhez viszont arányában nagyon is keveset csoportosít át az állam. Úgy gondoljuk, hosszabb távon ezek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a harmadik tétellel, vagyis a háztartások tényleges fogyasztásával is akadnak gondok.

Még mindig alacsonyak a bérek

A háztartások fogyasztási kiadásai azon saját maguk által finanszírozott költéseket jelentik, amelyeket termékek vásárlására, vagy szolgáltatások igénybevételére fordítanak. Ez a fogyasztási tétel teszi ki a GDP majdnem felét. Az EU átlagos fogyasztásának nagyjából 72 százalékát éri el a hazai háztartások fogyasztási kiadása, ami jóval alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország mutatója. A 2023-as adatok szerint – írta le a jegybank – a fogyasztás volumene az egyik legnagyobb mértékben csökkent az Európai Unióban.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a lakossági fogyasztás adatában benne van az is, amit kényszerből, az állami ellátások leépítése miatt adnak ki a háztartások. Tipikusan ilyen az egészségügy (erről részletesebben legutóbb itt írtunk), de az oktatás is. És akkor még a világbajnok magas áfát és az extra adókat nem is említettük...
Az ország bruttó nemzeti jövedelme (GNI) közel kétharmadát a háztartások állítják elő. A hazai háztartási szektor viszont egyre kisebb mértékben részesedik a GNI-ból. A háztartások jövedelme adná a fogyasztás gerincét, tehát ennek csökkenése tartósan alacsony fogyasztást eredményez.

A bérek növekedése az MNB szerint szintben nem jelentett érdemi előrelépést. Továbbra is alacsony a hazai munkavállalók jövedelme nemzetközi összevetésben. Euróban nézve az EU-átlag kevesebb, mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő- paritáson is csak 64 százalékot. A GNI-arányos bérhányad 6,9 százalékpontot csökkent 10 év alatt. A régiós országok közül egyedül hazánkban mérséklődött ez a részarány.

• jövedelem
• juttatás
• fogyasztás