Akár 60 százalékkal is emelni kellene a húsféleségek adóját annak érdekében, hogy azok már az árukba foglalják a húselőállítás környezeti és egészségügyi terheit – állítja egy friss tanulmány. Az elmúlt napokban ezzel foglalkozik az agrár-környezetvédelmi sajtó, de annak egyelőre nincs nyoma, hogyan hatna ez a gazdaságokra.

Amióta divat a mezőgazdaságon elverni a port a környezetszennyezésért, egymást követik a hajmeresztő kimutatások és javaslatok. Egy a napokban megjelent kutatás azt írja, már első körben is (fajtától függően) 20-60 százalékkal kellene drágítani a húsok fogyasztói árszintjét. Ekkor jelenne meg az árukban a fogyasztással összefüggő globális környezeti kár.

Mindezt az Utrechti Egyetem Közgazdasági Karán mutatták ki. A kutatók tanulmányának már a címe is beszédes: „Túl olcsó a hús? Az optimális húsadózás felé”. A marhahús fogyasztásának globális környezeti költségeit 8,3 dollárra becsülik. Ezért ennyivel kalkulálva kellene megállapítani a fogyasztásukat sújtó adókat is, hogy magukba foglalják az előállításával járó környezeti költségeket. A bárány- és birkahús fogyasztását 3,7, sertéshúsét 2, baromfihús fogyasztását 1,5 dollárral. Sőt, ezek a becslések még mindig konzervatívak, mivel nem veszik figyelembe a biológiai sokféleség csökkenésének és az állattenyésztéssel kapcsolatos légszennyezésből vagy éppen a túlzott húsfogyasztásból eredő egészségkárosodások társadalmi költségeit.

A közgazdászok szerint továbbá, ha a húsfogyasztás okozta egészségügyi károkat is internalizálnák (beépítenék a fogyasztási költségbe), akkor nagyjából háromszorosára kellene emelni a friss marhahús adóját. A tudósok egyébként nem vegetáriánusok, csak úgy vélik: a húsfogyasztás mértéke fontos tényező a globális környezeti problémák mértékében. Szerintük ezek enyhítésén a hús jövedéki adója segíthet. Hasonló ehhez egyébként a dohányzásra kivetett extra közterhek kérdésköre, hiszen – mint köztudott – a túl sok hús fogyasztása számos betegség kockázatát növeli.

Az egészségügyi kiadásokat nagyrészt a legtöbb államban a polgárok adóját visszaosztó költségvetés fizeti. Így valóban közérdek a tájékoztatás (akárcsak a dohányzásnál). Arról ugyanakkor egyelőre nem szólnak a hírek, hogy mit szólna ehhez a mezőgazdasági szektor megannyi szereplője. A húscélú állattartás a benne közvetlenül érdekelteken (termelők, gépgyártók és -kereskedők, technológusok stb.) túl a takarmány-alapanyagokat előállító szántóföldi növénytermesztés fő felvásárlója. Nagy kérdés, hogyan hatna egy átlag 50-300 százalékos fogyasztásiadó-emelés ezekre a főágazatokra.

• hús
• áremelés
• adóemelés