Átlépte a 360-as szintet a forint euróval szembeni árfolyama szeptember 17-e, csütörtök reggel. Az árfolyam legutóbb áprilisban volt huzamosabb ideig 360 fölött, augusztus elejére a 345 körüli szintre erősödött. Azóta folyamatosan gyengül, a 360-as szint viszont olyan határ, ahonnan szeptember elején még visszapattant.

A napot a régiós devizák is gyengüléssel kezdték az euróval szemben, emögött a dollár erősödése áll: ha a dollár erősödik, a feltörekvő piacok devizái gyengülnek – mondja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A lengyel zloty és a cseh korona azonban visszaerősödött az euróval szemben, míg a forint beragadt 360 fölött. Ez arra utal, hogy az árfolyamot hazai sajátosságok is mozgatják.

Az egyik ilyen, hogy a reálkamat a régiós országokhoz képest még inkább negatívvá vált az elmúlt hónapokban az erősödő infláció miatt. Így a befektetőknek kevésbé éri meg forintba fektetni, a fizetőeszköz sérülékeny. A jegybank következő kamatdöntő ülése jövő héten lesz – a gazdaság élénkítése laza monetáris politikát követel meg, ugyanakkor a magas infláció (és a forintárfolyam) kordában tartása szigorítást követelne. A múltbéli tapasztalatok alapján a Matolcsy György vezette Monetáris Tanácstól nem idegen, hogy a gazdaságélénkítés szempontjait az inflációs cél tartása elé helyezze, a piacok ezért arra számíthatnak, nem lesz szigorítás, ezt árazzák be előre – véli Virovácz Péter. Ugyanakkor az ING szerint a jegybank most igenis figyelemmel lesz az inflációra; szigorúbb hangnemet várnak a jegybanktól, ami visszaerősítheti a forintot akár a 355-ös szint közelébe.

A gyenge, és egyre gyengülő forintárfolyam éppen a magas infláció miatt nem szerencsés. Az elmúlt években az árfolyam hatásai nem igazán gyűrűztek be az inflációba, ez azonban most változhat. A gyenge forint megdrágítja a hazai vállalkozások számára az importot, ráadásul a koronavírus-válság miatt az importárak már így is nőttek – az emelkedő költségek pedig előbb-utóbb megjelennek a fogyasztói árakban.

• jegybank
• árfolyam
• euró
• infláció