Veszélyes anyagok a munkahelyen
Munkavégzés közben a veszélyes anyagoknak való kitettség leggyakrabban felismert módja a légutakon át történik.
Nagyon sokféleképpen kerülhet egy mérgező anyag a levegőbe. Az illékony folyadékok például természetüknél fogva hajlamosak a nagy mennyiségű gőzképződésre, még szobahőmérsékleten is. Az oldószeralapú festékek rosszul szellőző helyeken való felhasználása álmosságot, szédülést és émelygést okozhat, mely a magas koncentrációjú oldószergőz központi idegrendszerre való hatásának eredménye.
A szilárd anyagok finomra őrölt (por) formában kerülhetnek a levegőbe. Általában véve, minél finomabbra van őrölve egy szilárd anyag, annál porszerűbb és így annál könnyebben száll a levegőben. A mechanikai anyagelvétel (fúrás, csiszolás stb.) során ugyanúgy nagy mennyiségű szilárd részecske kerülhet a levegőbe, mint ahogy az olyan magas hőmérsékletű folyamatok során, mint a hegesztés és a lángvágás.
A bőrrel való érintkezés is kockázatos lehet, egyfelől a közvetlen bőrkárosító hatás, másfelől a vegyület bőrön keresztüli felszívódása miatt. A bőrön keresztüli veszélyes anyag expozíció leggyakrabban szennyezett tárgyakkal és felületekkel való munkavégzés során alakul ki.
Szennyezett környezetben történő étel- és italfogyasztás, dohányzás, kozmetikai szerek használata és gyógyszerek bevétele is veszélyes lehet. A bőrön és szájon keresztül szimpla figyelmetlenségből is bekerülhet a szennyeződés a szervezetbe, olyan eszközökön keresztül, mint a ceruza vagy az egyéni védőeszközök (pl. kesztyű stb.) gondatlan levétele és kezelése során.
Nagyon fontos, hogy emlékezzünk arra, hogy nem csak a fő munkafolyamatokon során lehetünk kitéve ezen vegyületeknek. Előfordulhat káros hatás takarítási munkálatok (különösen ahol szárazon söpörnek fel) vagy karbantartás során, ahol gyakran vannak olyan nem-rutin feladatok, amelyekre a mindennapi folyamatokra vonatkozó védelmi előírások nem nyújtanak védelmet.
A felhasznált anyagok irodai helységekben történő tárolása, a szennyezett ruha hazavitele mosásra, mind olyan tevékenység, mellyel a veszélyes anyagokat az előállítási környezetén kívül is széthordják és veszélyes expozíciónak tehetnek ki vele olyan embereket is, akik egyébként közvetlenül nem vettek részt a munkafolyamatokban.
