Igénytelen, de tápláló
Kevés kártevője, betegsége van, ugyanakkor táplálkozási értéke nem elhanyagolható.
Nem teljesen ismeretlen, de mindenképpen különlegesnek, alig ismert és fogyasztott salátának mondható a vadon is előforduló madársaláta (Valerianella locusta L.), amit idősebbek galambbegy salátának, vadsalátának is ismernek (német neve: Vogelsalat, Feldsalat, angolul cornsalad). Honos egész Európában, így a Kárpát-medencében is, a háborút követő években fejes saláta hiányában sokan fogyasztották.
A környezettel szemben kifejezetten igénytelen növénynek kevés kártevője, betegsége van, ugyanakkor táplálkozási értéke nem elhanyagolható:
C-vitamin: 40-100 mg (nyári hónapokban),
B1– és B2 vitaminok: 70-75 mg,
ásványi anyagok: vas és magnézium
Míg Nyugat-Európában házikertekben, de árutermelő gazdaságokban is termesztik, hajtatják, nálunk néhány termesztőt leszámítva csak vadon gyűjtik, kevesen saját célra házikertben vetik. Levele vastagabb, keményebb, durvább a fejes salátáénál, fogyasztáskor ropogós, a frissesség benyomását kelti. Nagy előnye, hogy a hosszúnappalok (meleg) hatására is lassan megy magszárba, így nyáron is termeszthető, illetve fogyasztható. Ezermagtömege 0,8-1,3 gramm, csírázóképességét – megfelelő tárolás esetén – 4-5 évig is megtartja.
Nemesített fajtái is vannak forgalomban, ezek levelének a színe a világos zöldtől, egészen a haragos, sötét zöldig terjed (utóbbiak a népszerűbbek és keresettebbek), de az alakbeli kínálat is jelentős, megnyúlt és kerek levelű fajták vannak kisebb és nagyobb levéllemez változattal. Az úgynevezett hollandtípusok hosszúkás levelűek, rozetta fejlesztésre kevésbé hajlamosak, inkább őszi termesztésre javasoltak, pulton-tarthatóságuk rövid, szemben a sötétzöld, kompakt rozettát képező német és francia fajtákkal, amelyek jól is hajtathatók.
Éghajlati adottságaink a madársaláta termesztéséhez megfelelőek. A hideget és a meleget egyaránt elviseli, fényigény nem nagy, a félárnyékot is tűri. Vízigény viszonylag kicsi, tápanyagigénye nem nagy. A lombozat fejlesztéséhez több nitrogént, továbbá magnéziumot és vasat igényel.
Talaj kötöttségével és a talaj szerkezetével szemben különösebb igényeket nem támaszt, gyakorlatilag a szikeseket és az erősen cserepesedett talajokat kivéve, ahol rossz a csírázása, mindenütt megtermeszthető, de árutermesztési célból a homokos vályogtalajok a legjobbak, ezek javasolhatók.
Előnövényként is termeszthető a melegigényes, későn ültetendő paprika, paradicsom, kabakosok, bab, továbbá a kései káposztafélék előtt vagy másodnövénynek július közepétől – augusztus elejétől a korán lekerülő zöldségfélék után (pl. borsó, hónapos retek, korai káposztafélék, stb.). Árutermelés esetén több szakaszban, gyakran egymást követően vetik, illetve ültetik.
Gyökeresedése sekély, így termesztése előtt ennek megfelelően a talajt is csak 15-20 cm mélyen kell forgatni (lazítani).
Mint minden salátaféle gazdaságos termesztésének feltétele, az egy menetben történő betakarítás, amihez egyenletesen előkészített talajra, egyenletesen működő öntöző-berendezésre, de mindenek előtt jó minőségű, egészséges, egyöntetű palántára van szükség (1. kép).
Árutermesztés céljából inkább a palántázást, házi termesztésre a soros formájú vetés jöhet számításba. 10-15 cm-es sortávolság esetén, kelés után 8-10 cm-re kell kiritkítani. Magját túl mélyre ne vessük (maximum 2 cm-re), mert rosszul fog csírázni. 100 m2-re kb. 50-60 gramm vetőmagigénnyel számoljunk. Márciustól szabadföldbe szakaszosan vethető, szeptembertől a fólia alatti termesztése javasolt. Kelésig folyamatos (gyakori, de sekély) öntözést igényel.
A öntözésen és talajlazításon kívül más ápolást nem igényel. Utóbbit a talajfelszín közelében elhelyezkedő gyökerei miatt csak egészen sekélyen, „horolás szerűen” szabad végezni. Szedését 1-1,5 hónap után, 5-6 leveles korban lehet elkezdeni.
Árutermelés céljából szemenként vető géppel 7-10 cm-es sorokba vetik, folyóméterenként 50-60-as darabszámmal, melynek során négyzetméterenként 800-1 000 növénnyel lehet számolni. Kelése 2-3 hét után kezdődik, a talaj nedvességének megtartása miatt csírázásig a talajt fóliával takarják.
Fólia sátorban a jobb minőség és helykihasználás érdekében gyakrabban palántázzák, egy 4×4-es tápkockába több magot is vetnek. A növényszámtól függően 50-80 tápkockát ültetnek ki négyzetméterenként. Öntözésen kívül a klímaszabályozásra kell figyelni, borús időben 5-8 0C, napos időben 8-120C tartása elegendő. Túl párás környezetben fennáll a peronoszpóra fertőzés veszélye!
A leszedett leveleket érdemes frissen elfogyasztani, vagy betakarítás után azonnal hűtőtárolóba vinni, mivel néhány nap után (1-2 nap) sokat veszít minőségéből.