Napjainkban a Föld népességének több mint fele városokban él, és itt termelődik a világ GDP-jének több mint 80%-a is. Nem kérdés, hogy alapvető az élhető, fenntartható irányba mutató városi tervezés, így a kerékpározás vagy a közösségi kertművelés lehetősége már egyre inkább biztosított urbánus környezetben is, és számos kutatás vizsgálja pozitív hatásaikat. Kevés szó esik azonban egy egyszerű, mégis igen életminőség-fokozó szabadidős tevékenységről: a kertészkedésről.

A Princeton Egyetem kutatói a Landscape and Urban Planning című folyóiratban megjelent tanulmányukban a városlakók érzelmi jóllétét mérték az otthoni kertészkedésre fókuszálva, összehasonlítva azt a vizsgálatban résztvevők 14 egyéb szabadidős és mindennapi tevékenységei során tapasztalt boldogságérzéssel. Az érzelmi jóllétet a kutatók egy többfaktoros mutatóval mérték egy 370 fős mintán a Minneapolis-St. Paul térségében. A 2017 októberében véget ért kutatás egy éven keresztül zajlott, a benne résztvevők egy Daynamica elnevezésű okostelefon-applikáción keresztül értékelhették érzelmi jóllétük szintjét a vizsgált 15 tevékenység (pl. utazás különböző formái, munka, rekreáció) esetében. A résztvevők 31 %-a kertészkedett, heti két-háromszor, összesen nagyjából heti másfél órán át - írja az ecolounge.hu.

A biciklizéssel, sétával hasonló mértékű boldogságszintről számoltak be a kutatás kertészkedő résztvevői. Figyelemre méltó az is, hogy az otthoni kertművelés volt az egyetlen olyan tevékenység, amely kapcsán a nők és a magukat a legalacsonyabb jövedelmi csoportba sorolók magasabb érzelmi jóllétet tapasztaltak, mint a férfiak, illetve a közepes és magas jövedelemszinttel rendelkezőek.

Ahogyan Anu Ramaswami, a tanulmány egyik szerzője rámutat, tekintve, hogy az alacsonyabb jövedelműek általában kevésbé férnek hozzá az egészséges ételekhez, ez a kertészkedés tudatosabb népszerűsítésével növelhető lenne, az emberek friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz juthatnának, fizikai aktivitást végeznének, az így nyert érzelmi jóllét pedig az egészségükért (is) végezett tevékenység rendszeressé tételéhez vezetne.

A kutatás résztvevői ráadásul az „értelmesség” érzésének megéléséről is beszámoltak. „Ennek magas szintje kapcsolatban lehet azzal, hogy az emberek a saját ételüket termelték meg” – mondja Graham Ambrose, a kutatás vezetője. Annak, hogy valaki egyedül vagy másokkal kertészkedett egyébként nem volt jelentősége, a tevékenység önmagában örömtelinek bizonyult, a konyakertet művelők a díszkertet gondozókkal szemben viszont az érzelmi jóllét magasabb szintjéről számoltak be.

A közösségben kertészkedőkkel szemben sokkal nehezebb ugyan meghatározni azoknak a körét, akik saját kertet művelnek, a tanulmány szerzői szerint ugyanakkor az otthoni kertészkedés népszerűsítése, feltételeinek biztosítása lehet az egyik kulcs a biztonságosabb élelmiszer-ellátottsághoz az urbánus területeken, illetve hozzájárulhat a fenntarthatóbb várostervezéshez is.

 

• kert
• kertészkedés
• kertművelés