Két ütemtervben olthatják be a lakosságot
Az oltás két szakaszból, az ütemezettből („Ü”), valamint a tömeges („T”) oltási szakaszból állhat.
Dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő Facebook-oldalán nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyben az Országos Kórházi Főigazgatóság számol be az oltás tervezett menetéről. A levelet minden fekvőbeteg ellátásban részt vevő intézménynek kiküldték. Eszerint 102 kórházat, 131 szakrendelőt, illetve további 5004 háziorvosi rendelőt vonnak be több lépcsőben annak függvényében, hogy milyen mennyiségben áll rendelkezésre oltóanyag, és milyen társadalmi preferenciacsoport beoltása van soron. Az oltás két szakaszból, az ütemezettből („Ü”), valamint a tömeges („T”) oltási szakaszból állhat: utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha legalább egymillió ember számára elegendő oltóanyag áll rendelkezésre.
Az Ü oltási szakaszban napi működés mellett, a rendelkezésre álló oltóanyag ütemes felhasználásával az egészségügyi szolgáltatók „átlagos áteresztőképessége” mellett zajlik az oltás. Ebben a szakaszban kórházanként hat oltópont kialakításával összesen 73 440 oltást képesek beadni naponta. Ez tovább növelhető a szakrendelők bevonásával, szakrendelőnként két oltópont felállításával, ami további napi 31 440 beoltottat jelentene az országban. A háziorvosi rendelők kapacitását is kihasználva még 100 080 további ember is beoltható naponta. Ebben a szakaszban napi 204 960 ember oltható be.
A T oltási szakaszban már kórházanként 15 oltópontot alakítanának ki, és a megnövelt munkaidővel a kórházak 183 600 embert olthatnának be naponta. A szakrendelőnként öt oltópont kialakításával ehhez további napi 78 600 új beoltott csatlakozhatna, a háziorvosi rendelők megnövelt kapacitásaival pedig még 250 200 embert lehetne beoltani. Így egyetlen nap alatt 512 400 ember lenne országosan beoltható, egy jól koordinált oltási hétvégén pedig akár 1 024 800 ember beoltása lehetséges a dokumentum szerint.
Kunetz Zsombor szerint a terv felvet pár kérdést, ugyanis feltűnően sok erőforrást igényel. Egyszerre kell hozzá rengeteg fecskendő, tű és humán erőforrás is. Például egy oltópont 5 főt igényel: egy orvost, 2 adminisztrátort, 2 oltó ápolót, a tömeges fázisban egy kórháznak 15 ilyen pontot kell felállítania, miközben megpróbál valahogy üzemelni.
Szerintem sokkal komolyabb hangsúlyt kellene fektetni az előszűrésre, amely alapján már online el lehet dönteni, hogy valaki oltható, nem oltható, vagy a kérdéses kategóriába tartozik. A biztosan oltható embereket közvetlen a beoltás előtt csak egy gyors rövid kérdőívvel kikérdezni, ha abban nincsenek az oltás beadásának ellenjavallatai, mehet a vakcina. A T szakaszt érdemes volna kivinni sportcsarnokokba, a katonaság segítségével végrehajtani a szervezést. Nem kell minden teambe oltóorvos, csak azokba, amelyek az olthatóság szempontjából kérdéses pácienseket látnak el. A sportcsarnokokban mentő team ad ügyeletet az esetlegesen előforduló anafilaxia elhárítására – fogalmazott.
