Miért kell törvénybe iktatni a falusi szagokat és hangokat?
Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei.
Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.
A vidékre költöző francia városlakók gyorsan szembesülnek azzal, hogy a falusi csendet kakasok kukorékolása, birkák bégetése, harangok zúgása töri meg, a reggeli levegőbe pedig némi takarmány és trágyaszag is vegyül. Ezért sokszor képesek bíróságra menni és néha hosszú és abszurd perekbe bonyolódni. A bírósági döntések nem mindig voltak kedvezőek a mezőgazdasági termelők számára.
Sok kakast csak az internetes petíciók mentettek meg a fazéktól. Több alperes számára a bírósági ítélet a termelési profil megváltoztatását vagy akár a gazdálkodás megszüntetését írta elő.
Most szeretnének pontot tenni a civakodás végére, ezért a francia nemzetgyűlés elé került egy törvénytervezet, még pedig azért, hogy jogszabályokban állapítsák meg, mely vidéki településeken milyen érzékszervi hatásokat kötelesek eltűrni a vidéki életre vágyó polgárok. Ennek a jogi eljárásnak az abszurd, és kiszámíthatatlan konfliktusokat kell lezárnia a különböző tartományokban.
Az új törvényben érzékszervi örökségnek nevezik azokat a hangokat és illatokat, amelyek nem tekinthetők a vidéken zavarónak vagy kellemetlennek.
A tervezet tartalmazza az összes régióra jellemző zajok és szagok teljes listáját. A törvény életbe lépése után a hegyvidéken a juhok bégetése vagy kecskék mekegése is az örökség része lesz, ugyan úgy, mint az alföldi területeken a folyékony trágya és a szarvasmarhák "illata". És azután a templomi harangok zúgása miatt sem lehet majd perelni.
