Orvos kerestetik! Hol tapasztalható legnagyobb orvoshiány?
Ezekben a megyékben a legnagyobb az orvoshiány.
Budapesten 4,3 százalékos orvosi munkaerő hiányt mért a statisztikai hivatal, nemzetgazdasági szinten az üres álláshelyek aránya 2,3 százalék volt 2021-ben. A legnagyobb szakemberhiánnyal a nyugat-magyarországi ellátók küzdenek, Győr-Moson-Sopron, Zala és a Vas megye is a top 10-ben van.
2021-ben az előző évinél 3,8 százalékkal több, 7510 állás volt betöltetlen az egészségügyben, közel felére szakdolgozókat, közel ötödére pedig orvosokat vártak.
A legtöbb orvos Győr-Moson-Sopron megyében hiányzott, ott az orvosi állások több mint 8 százaléka volt üres, az átlagosnál nagyobb orvosi létszámhiány 10 megyét érintett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tér-kép 2021 című kiadványából.
Országosan:
az orvosi állások 3,4 százaléka
a szakdolgozói állások 3,5 százaléka volt üres.
A KSH adatai szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.
Magas volt az orvoshiány, öt százalékos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal küzd az egészségügy.
A fővárosban 4,3 százalékos orvosi munkaerő hiányt mért a statisztikai hivatal, ugyanebben az évben nemzetgazdasági szinten az üres álláshelyek aránya 2,3 százalékot tett ki.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 20-25 ezer ápoló hiányzik Magyarországon. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16.
Csökkent a praxisok száma is
2021-ben összesen 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis működött az országban, 168-cal kevesebb, mint 10 évvel korábban.
A koronavírus-járvány egészségügyre gyakorolt hatása 2021-ben is érezhető volt. Az alapellátásban dolgozó háziorvosok betegforgalma emelkedett, viszont – elsősorban a telemedicina megjelenése miatt – a személyes találkozások száma csökkent. Az előző évi visszaesés után tizedével nőtt a szakrendelésre irányítások száma is.
A statisztikai adatok szerint a legkisebb településeken élők 5,5 százalékát érintette a háziorvoshiány. Az arány leginkább az aprófalvakkal rendelkező járásokban volt magas. Egy háziorvosra átlagosan 1959, egy házi gyermekorvosra 1076 lakos jutott, számuk évek óta lassan emelkedik. Egy-egy páciens átlagosan 2021-ben hétszer vette igénybe az alapellátást.
Egy háziorvos és házi gyermekorvos napi átlagos betegforgalma – telemedicinális ellátással együtt – átlagosan majdnem 50 beteg volt.
Tombol a hipertónia
Külön kitér a kutatás arra is, hogy a háziorvosok nyilvántartásában 3 millió 160 ezer 19 éves vagy annál idősebb olyan beteg szerepelt, akit magasvérnyomás-betegséggel kezeltek. Tízezer lakosra számított arányuk az utóbbi 20 évben 81 százalékkal emelkedett. Ez az arány 2021-ben Tolna megyében volt a legmagasabb, Fejér és Pest megyében, valamint a fővárosban a legalacsonyabb.
A háziorvosi praxisok kilenctizede saját praxisként működött, 11 százalékukat azonban helyettesítésben látták el. Utóbbiak döntő többségében nem volt orvos, az ilyen jellegű helyettesítéses ellátások száma az utóbbi évtizedben közel háromszorosára emelkedett. A helyettesítési arány néhány dunántúli és alföldi járás mellett főként az észak-magyarországi térségben volt magas.
